Model Capability Initiative (MCI)

A Model Capability Initiative (MCI) a Meta által (körülbelül 2026 áprilisában) bevezetett belső szoftveres program, amelyet az amerikai munkavállalók számítógépeire telepítettek. A kezdeményezés célja, hogy rendkívül részletes adatokat gyűjtsön a munkavállalók számítógépes interakcióiról, és ezek segítségével olyan mesterségesintelligencia-ágenseket képezzen ki, amelyek képesek önállóan irodai és adminisztratív feladatokat elvégezni.

1. Milyen adatokat gyűjt az MCI szoftver?

A program folyamatosan figyeli és naplózza a felhasználók interakcióit több mint 200 munkahelyi alkalmazásban és weboldalon. A gyűjtött adatok köre az alábbiakra terjed ki:

• Egérmozgás és kattintások: Az egér pontos útvonala, a kattintások helye és gyakorisága.
• Billentyűleütések: A munkavállaló által beírt szövegek és használt billentyűkombinációk.
• Rendszeres képernyőképek (Screenshots): A szoftver időközönként képernyőképeket készít a munkavégzésről, hogy láthatóvá váljon a vizuális környezet, amelyben az interakció történik.

2. Mi a Meta hivatalos célja?

A Meta álláspontja szerint az adatgyűjtés kizárólag az AI modellek képességeinek fejlesztésére szolgál.

• Munkafolyamatok szimulációja: A cél az, hogy az AI megtanulja, hogyan navigálnak az emberek a bonyolult szoftveres felületeken (pl. legördülő menük használata, gyorsbillentyűk alkalmazása), és így képes legyen összetett digitális munkafolyamatokat lemásolni.
• Biztonsági garanciák: A cég hangsúlyozta, hogy a begyűjtött adatokat nem használják fel egyéni teljesítményértékelésre, és automatikus adatvédelmi szűrőket alkalmaznak a szenzitív (pl. személyes vagy jelszó jellegű) adatok kitakarására.

3. Munkavállalói visszhangok és belső tiltakozások

Az MCI bevezetése hatalmas belső ellenállást váltott ki a Meta alkalmazottai körében:

• Megfigyelési aggályok (Surveillance): Sok alkalmazott a programot egyenesen „Munkavállalói Adatkitermelő Gyárnak” (Employee Data Extraction Factory) nevezte, és petíciókkal, valamint az irodákban terjesztett szórólapokkal tiltakozott a magánszféra ilyen mértékű megsértése ellen.
• Félelem a leépítésektől: Mivel a szoftver bevezetése egybeesett a Meta tervezett (mintegy 10%-os) létszámleépítéseivel, az alkalmazottak körében eluralkodott a félelem, hogy a saját munkájukat leutánzó AI-ágensek kiképzésével valójában a saját későbbi pótlásukat készítik elő.
• Technikai problémák és sávszélesség: A munkavállalók arra is panaszkodtak, hogy az MCI szoftver jelentősen lassítja a számítógépeket (akadozást okozva a napi munkában), az otthonról dolgozók esetében pedig a folyamatos adatfeltöltés napok alatt kimerítette az otthoni internetes adatkereteket.

4. Jogi és adatvédelmi (GDPR) kockázatok

Bár a Meta a szoftvert hivatalosan csak az amerikai munkavállalók gépeire telepítette, a programnak komoly nemzetközi jogi hatásai vannak, különösen az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletével (GDPR) kapcsolatban:

• Közvetett (incidens) adatgyűjtés: Belső dokumentumokból kiderült, hogy az MCI rögzíti az amerikai kollégáknak küldött chatek és e-mailek tartalmát is. Ez azt jelenti, hogy a Meta nem amerikai (például európai uniós) alkalmazottainak adatai is bekerülnek a képzési adatbázisba hozzájárulásuk nélkül.
• Törlési és hozzáférési jogok ellehetetlenülése: A Meta az adatokat igyekszik leválasztani az egyéni identitásokról (anonimizálás), hogy felhasználhassa azokat a modellek tréningjéhez. Jogi szakértők figyelmeztetnek, hogy emiatt a cég később technikailag képtelen lesz teljesíteni az európai munkavállalók GDPR-ban biztosított jogait (pl. az adatokhoz való hozzáférést vagy azok törlését/elfeledtetését), ami súlyos uniós adatvédelmi vizsgálatokat és büntetéseket vonhat maga után.